Michael Schumacher 42 éves
2011.01.03. 18:20
Schumacher statisztikája önmagáért beszél, a Formula-1 több mint 60 éves történetében 32-en mondhatják el magukról, hogy világbajnoki címet nyertek, közülük 14-en többször is, a hét megszerzett világbajnoki címével azonban Michael Schumacher a valaha élt legsikeresebb Forma-1-es autóversenyző. Az élő legenda, a három év szünetet követően ismét overált öltő Michael Schumacher ma 42 éves.
Michael Schumacher 1969. január 3-án született Hürthben (Észak-Rajna Westfália). Miután a szülők gokart pályát üzemeltettek Kerpenben, így hamar eldőlt Michael sorsa. Tehetségére is korán fény derült, ezért nem volt véletlen, hogy a Forma-3-ban és a Sportautó Világbajnokságon elért eredményei alapján Schumacher már fiatalon a királykategóriában találta magát, akit nem sokkal később öccse a nála 6 évvel fiatalabb Ralf is követett a száguldó cirkusz világába. Az első gokart bajnoki címét 6 évesen szerző Michael 1987-ben Német és Európa bajnok lett, az iskolát félbe hagyó és szerelőnek álló Schumacher azonban nem sokkal később már profi autóversenyzőnek számított. 1990-ben megnyeri a Német Formula-3-as bajnokságot és a Makaói Formula-3-as nagydíjat (a finn Mika Hakkinennel vívva ádáz csatát), és a sikerek hatására Schumacher a Mercedes sportkocsi csapatának oszlopos tagja lesz. A Sportkocsi Világbajnokságon 1990-ben az 5, 1991-ben a 9 helyen végző Schumacher azonban hamarosan, mindössze 22 évesen a Formula-1-ben találja magát.
Az eredményei mellett azonban némi szerencse is kellett ahhoz, hogy Schumacher a 1991-es Belga Nagydíjon beülhessen Bertrand Gachot autójába. A kirobbanó sikerű Jordan-es edzése (7. hely), annak ellenére elég volt arra, hogy a németek üdvöskéje azonnal a Benettonhoz szerződjön, hogy a futamon az új német csillag a kuplung hibája miatt mindössze 200 métert volt versenyben. A Benettonnál azonban rögtön versenyképes volt és már az első futamon Monzában az 5. helyen végez, megelőzve a veterán (39 éves) háromszoros világbajnok csapattársát Nelson Piquetet. A Formula-1-ben való bemutatkozását követően egy évvel 1992-ben Belgiumban az első futamgyőzelmét is megszerző Schumacher 1994-ben már a világbajnoki címért csatázik. Ayrton Senna halálának évében, nem kis harcban állva a végül a címről egy ponttal lemaradó Hillel szemben a német megszerzi az első világbajnoki győzelmét. A kizárásokkal (az Angol Nagydíj felvezető körében való előzése és a fekete zászló figyelmen kívül hagyása miatt kizárták a versenyből és két futamos eltiltást kapott Schumacher, amit a Benetton Belga Nagydíjon elkövetet technikai szabálytalansága után léptettek hatályba, valamint a Belga Nagydíjon szerzett győzelmét is elvették a némettől) és technikai vitákkal (a Benetton és más csapatok is a vádak szerint tiltott elektronikát, kipörgés gátló szoftvert használtak, amiért a Benetton és a McLaren csapatokat is 100 000 dollárra büntette az FIA) tarkított idényre az Ausztrál Nagydíjon okozott „szándékos” ütközése tette fel a pontot.
És bár a következő év is egy furcsa esettel indult (1995-ben az új szabályok értelmében az autók minimum súlya 605 kilogramm lett, amibe a pilótákat is beleértették, és az FIA tervei szerint a pilóták súlyát csak egyszer az év elején mérték volna le, Schumacher 77 kilogramm volt, 8-cal több mint az előző évben, ezt követően az FIA úgy döntött, hogy a pilótákat minden verseny és időmérő edzést követően mérlegelik), de végül a német 1995-ben a második világbajnoki győzelmét is begyűjtve megmutatta, hogy zseniális alapsebessége, kiváló technikai tudása, kiváló kondíciója és motivációs képességei révén ő a legjobb a mezőnyben.
1996-ban a Ferrari ezért nem késlekedett és azzal a céllal szerződtette le Schumachert, hogy segítségével a maranellóiak visszatérjenek a győztesek utcájába, és megalkossák a híres álomcsapatot Jean Todttal és Ross Brawnnal. Schumacher pedig hozta azt, amiért szerződtették, az első Ferraris szezonjában 3 futamgyőzelmet is szerző német, 1997-ben már a világbajnoki címért harcolt a Williams kanadai pilótájával Jacques Villeneuvvel szemben, ekkor azonban a küzdelem vége egy újabb szándékos ütközés és Schumacher bajnokságból való kizárása lett, 1998-ban pedig a McLaren-Mercedes és Mika Hakkinen állta útját a Ferrari sztárjának. Bár Schumacher 1999-ben is harcban volt a világbajnoki címért, ekkor a várva várt sikerben a silverstone-i versenyen elszenvedett balesete és lábtörése akadályozta meg. 2000 azonban már a németről szólt, és ő 21 év után ismét világbajnoki címmel örvendeztette meg a Scuderiát. A következő években Hakkinen visszavonulása és a McLaren-Mercedes valamint a Williams-BMW megbízhatatlansága miatt Schumacher párját ritkító győzelmi sorozattal örvendeztette meg a rajongóit és a csapatát. 2002-ben 11 győzelmet szerző német, mind a 17 világbajnoki futamot a győzelmi dobogón ünnepelhetett, majd 2004-ben még ezt is megdöntve 13 (a 18 futamból) futamgyőzelemmel megszerezte pályafutása 7. világbajnoki címét is. Majd 2006-ban miután nagy csatában és némi kritika közepette (Schumacher Monacóban az időmérőedzésen bemutatott parkolási manővere ismét kihívta maga ellen az ellenfelei rosszallását, és a stewardok haragját) alulmaradt Fernando Alonsóval szemben, ereje teljében akkor még úgy tűnt, hogy végleg a szögre akasztja a bukósisakját.
A 2007 és 2009 között a Ferrari szaktanácsadójaként tevékenykedő és a motorkerékpár versenyzéssel kacérkodó Schumacher azonban Ross Brawn és a Mercedes hívószavának engedelmeskedve visszatért a száguldó cirkusz világába. A három év kihagyás után 2010-ben egyetlen dobogót sem szerző Schumacher azonban 42 évesen is eltökélten készül a következő szezonra.
Michael Schumacher pályafutása alatt 269 futamon indult a Formula-1-ben, hét világbajnoki címet (1994, 1995, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004), 91 futamgyőzelmet, 68 pole pozíciót, 76 leggyorsabb kört, 154 dobogót és 1441 világbajnoki pontot szerzett.
|
Füled érjen bokáig Mester!! =) =)